TGEM



Bár a sokszálas kamrák évtizedek óta kiválóan működnek, sok technikai problémával kell a gyakorlatban megküzdenünk. Az elektronlavinák kulcsa a lokalizálódó nagy térerősség, melyet a modern technológia segítségével igen változatosan elő lehet már állítani akár szálak nélkül is. Fabio Sauli nevéhez fűződik a GEM (Gas Electron Multiplier) feltalálása, mely egy lyukakkal sűrűn teletűzdelt rézborítású fólia, melyre feszültséget kapcsolva a lyukakban kialakuló nagy térerősség elegendő kisebb lavinák létrehozásához.

A felülről érkező elektron fókuszáltan bejut az egyik lyukba, az ottani nagy térerősség miatt lavinát indít, ami miatt alul néhány száz elektron halad tovább. Az elektronokat alul közvetlenül begyűjthetjük egy megfelelően szegmentált síkon. A GEM struktúra előnye, hogy a sokszorozó és a kiolvasó rész függetlenedik egymástól, valamint a sokszálas kamrákkal ellentétben a parkettákon közvetlenül az elektronokat tudjuk mérni (nem csak a csatolt jelet). A relatíve kis erősítés miatt (10-100) több GEM réteget szokás kaszkádban használni, mellyel elérhetjük a sokszálas kamráknál megszokott, s az elektronikai kiolvasóegységnek elegendő százezres-milliós elektronszámot.

A "Vastag GEM" (TGEM) a fent említett GEM-nek egy kb. 10-szeres nagyítására hasonlít: a fólia helyett vékony nyomtatott áramköri lapot használva, s a lukakat mechanikai fúrással kialakítva a technológia szinte bármely áramkörgyártónak elérhető. A TGEM-ek vékony társaikkal szemben sokkal ellenállóbbaknak bizonyultak a mechanikai behatásokkal, illetve a porral és (üzemszerű) szikrákkal szemben is.

A REGARD csoportban TGEM alapú kamrákkal a töltött részecskék detektálása mellett UV fotonok detektálására is használjuk, melyről részletesebben a TCPD projekt keretében lehet olvasnai.

Vastag GEM (TGEM)



Kapcsolódó publikációk

  Hu | En